Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


görkori


Görkorcsolya

                                                            

Csak hogy gördülékenyen menjen minden...

A francia Peltibled készítette el az első in-line korit, amely kettő, három, illetve négy kerékből állt. 1823-ban a brit R. S. Tyler megalkotta a Volito korcsolyát, amelynek talpához 5 kereket erősített. Ezek még elég kezdetlegesek voltak, a manapság közismert kori csak a nyolcvanas években született meg. Az első klub Edinburghban már a 18. század elején megalakult, de a Nemzetközi Görkorcsolya Szövetség az 1930-as évektől kezdve rendez világ- és kontinensbajnokságokat.
A mai klasszikus görkorcsolya 1979-ben jelent meg, amikor Minneapolisban Scott és Brennan Olsen elkészítette az első soros, görgős korikat, akkori nevükön "rollerblade-eket".
A Chicago Skate Company valamikor gyártott görkorcsolyákat: ezekre akadtak rá az Olsen fivérek egy kiárusítás alkalmából. A szerkezet kerekei borzasztóak voltak, és a göri alig tartotta a bokát. A gyengébb részeket megerősítették, és uretánból készült kerekeket raktak rá. Scott nem habozott: meglátta, mekkora lehetőség rejtőzik ebben a sportszerben.

A C. S. Company-tól megvette a soros görkorcsolyák szabadalmát. Az első rolerblade-ek valójában hokicipők voltak, amelyeknek az aljára görkőket

index.jpg

 szereltek. Olsen 1983-ban eladta egy üzletembernek a rollerblade-et. A kapott pénzből jobbakat tudott készíteni. Ettől kezdve hatalmas karriert futott be a görkorcsolya, amely eredetileg a jéghokisoknak biztosított lehetőséget, hogy nyáron is tudjanak edzeni. Később a síelők is megirigyelték a görgőket, kiegészítő sportágként használták: nyári edzésmódszer lett belőle. Aztán újabb követők akadtak. A legnagyobb számú tábor az aerobic és fitness őrültekből állt. A görkorizás nem jár akkora fáradtsággal, mint a futás, mégis formás lesz tőle a fiatalok combja, hogy a többiről ne is beszéljünk. Az Egyesült Államokban 1994-ben kb. 12 millió egysoros görkoris volt.


Ki?

Bárki görkorizhat, ha van egy korija, ha elég ügyes és kitartó. Sok nyugati országban a görkorcsolya közlekedési eszköznek is számít, mert gyors, kicsi, ráadásul a környezetet sem szennyezi. Már kisgyermek korban el lehet kezdeni, de akkor se lepődj meg, ha egy negyvenen felüli apukát látsz magad mellett elsuhanni.


Hol?

Görkorcsolyázni bárhol lehet. Parkban, lépcsőházban, városban, iskolába jövet-menet... Néha problémát jelenthetnek a gyalogosok, de ha figyelmesen közlekedsz, könnyebben haladhatsz. Ráadásul egy öreg néni se gondolja azt magában, hogy megint elsodorta egy "tuskó" fiatal.
Az óvatosság az autókkal szemben se árt, mert a vezetők nem biztos, hogy éppen arra figyelnek, hogy éppen honnan bukkansz elő. A kisebb balesetek elkerülésnek érdekében viselj térd-, könyök-, csukló- és fejvédőt. Ha inkább a "vadabb" elemeket szeretnéd gyakorolni, akkor még inkább ajánlatos felszerelkezned. Az akrobatikus elemeket a korisok nagy tereken, lépcsőknél vagy a pályákon szokták gyakorolni.


Milyet és mit?

Ha még kezdő vagy, a két fajta kori közül válaszd a fitnesszt, mert ez ajánlott inkább az utcákra. A másik, az agresszív, amellyel inkább a nehezebb elemeket lehet jól bemutatni. Ha korit veszel a távtartó legyen rézbetétes. Az a jó, ha a kerék puhasága 78-A-s és a problémamentes gördülést hármas csapágy biztosítja. Ha bármiben bizonytalan vagy, kérdezd meg az eladót is, biztosan tud segíteni.
Profi korik úgy 45 000 forinttól kaphatók, a haladóbbak 21 000 és 45 000 között. Egy kezdő görkorit már 9000 forintértért is megvehetsz, de ha márkásat akarsz, az belekerülhet 20 000 Ft-odba is. (Először természetesen érdemes egy olcsóbbat tönkrevágni.)


Hogyan?

Ha már van korid, és készen állsz a tanulásra, de nincs a közeledben egy segítő barát sem, akkor érdemes tanfolyamot keresni. Ilyen oktató hely például a Görzenál. Nagyon fontos, hogy megtanuld a helyes testtartást, az elindulást és persze a fékezés és a megállás is sokszor kellhet még a jövőben. Ha egyedül tanulsz, akkor arra mindig figyelj, hogy ne legyen feszes a testtartásod, ne dőlj hátra, mert így könnyebben eleshetsz. (Akik jégkorcsolyában némi gyakorlatot szereztek, azok kevesebb eséssel megússzák az első heteket.)

Mikor?

Görkorizni tavasztól őszig bárhol, bármikor lehet. Nyáron jobb a késő délutáni órákat választani, mert akkor már nincs annyira meleg. Esőben vigyázni kell, mert az ember könnyen megcsúszhat és nézd magad előtt a pocsolyákat, ha nem akarsz nyakig saras lenni. Ősszel és tavasszal inkább addig korizz, amíg világos van. Bár a sötétség nem akadály, köztéri lámpák fényénél korizni nem biztonságos, mert az árnyék és a félhomály elfedi a kisebb bukkanókat. Télen pedig vár a jég.



Miért jó?

Erősíti a karizmaidat, vádlidat, a combodat és még fogyaszt is. Jobban tudod majd szabályozni a mozgásodat és az egyensúlyérzéked is javulni fog. Nem olyan nehéz megtanulni az alapokat, de sok gyakorlás kell ahhoz, hogy trükkre, akrobatikus megoldásokra is képes legyél. És még a szüleid is örülni fognak, hogy többet vagy a "friss" levegőn.